 |
Csete György (1937)
A Magyar Organikus Építészeti Mozgalom
egyik szervezôje, elindítója, a mozgalom világszerte ismert embléma-épületének
(Orfű) alkotója. |
...Itt én maradéktalanul boldog vagyok.
Ez a magyar nemzet egyik legrégibb kegyhelye és emlékhelye. A honfoglalás
óta ezt a helyet mindenki számon tartotta, persze senki sem tudta,
hogy miért. Egyáltalán, hogy öt hónapig egyfolytában itt tartózkodtam,
amíg ezek az épületek épültek, az maga volt a boldogság, a maradéktalan
boldogság, és ennél többet nem is kívánhatok magamnak.
...Én egy magányos farkas vagy inkább harcos vagyok, magának sem
megbocsátó harcos, akinek mindig elöl kell menni. A nevem is ezt
jelenti. Csetének lenni a hadrendben azt jelentette, hogy ott kell
legyél elöl. Ha ezt a nevet viseled a hátadon, akkor próbálj hozzá
következetes lenni. Már a neved is kötelez, hogy első légy. Én
a többi elsőt is becsülöm, az építészeti teljesítményt sokra tartom,
és élvezem más emberek teljesítményét is, de úgy tekintem, hogy
azokat nem énhozzám viszonyítva tették, hanem saját maguk képességeinek
megfelelő teljesítményt értek el. Ilyen értelemben véve becsülöm
a teljesítményt.
...Két fiam van, természetesen kiválóak, szépek, erősek, és sokra
tartom őket, bárcsak ne ketten hanem négyen vagy huszonnégyen lennének.
Most már utólag kiderült, hogy semmi jelentősége nincs annak, hogy
én mire vittem, sokkal több gyereket is el tudtam volna tartani
és fel tudtam volna tisztességesen nevelni. |
|
Erdők temploma (1991-1998), Világmagyarság Háza-hajléka (1996)
és Mammutfenyő ház (1998), Ópusztaszer - Nemzeti Történelmi Emlékpark
Építész: Csete György
Szerkezettervező: Dulánszky Jenő
Zászlók és drapériák: Csete Ildikó
"Elsőként, szimbolikus tettként, az erdők temploma, a zöld templom
készült el jó illatú vörösfenyőből. Oltára - úrasztala kívül és
belül egy-egy ártéri fűzfa tetemes méretű rönkje. (...)
A templom tengelyétől jobbra és balra öt-öt kupola karéja, alattuk
az erdő, a fa és az ember történetét, egymásrautaltságát, élővilágát
és a témakörben sok minden mást bemutató kiállítás, az erdők múzeuma
egy- és kétszintes elrendezésben, fedett, zárt hidakkal összekötve.
A felülvilágító kupolák tetején a szélben csilingelő levélkék,
távolabb a tisza ártéri nyárfái és fűzei. (...)
A hajlított szerkezetű hajlék - építészeti ősforma, amely a természet
egyik törvényét, az eróziót, másrészt a pentatóniát is kifejezésre
juttatja. Piramisforma és zenei forma egyszerre. Az organikus építészeti
tér alapképlete. A legrégibb ismert ábrázolása 6000 éves, Mezopotámiából
való pecséthengeren. A lovas népek szinte teljes tárgykészlete
onnan ered: a kerék, a szekér, a lovaglás, az íj, a hajlék."
|
|