 |
Pelényi Margit (1951)
Az építészetről azt gondolom amit a medicinákról: ha nem okoz kárt,
az már fél siker...
|
| ...Mai világunk rendkívül felgyorsult, ezt mi különösen
így éljük meg, a rendszerváltás előtti világ posványos időszakához
viszonyítva. Új és új kihívásokkal kerül szembe az építész.
...Míg a rendszerváltás előtt a lakások zöme állami pénzből,
állami megrendelésre született, az elmúlt tizenöt évben a lakásállomány
tulajdonosi szerkezete teljesen átstrukturálódott, az állami
lakásokat privatizálták, és az új lakásokat szinte csak magántőkéből
építették. Mintha a társadalom elfeledkezett volna a legszegényebb
rétegekről. Néhány évvel ezelőtt elindult a szociális lakásépítési
program, egy új kihívás a döntéshozóknak, önkormányzatoknak,
és az építészeknek is. Erre nem nagyon volt mód felkészülni,
ami részben abból ered, hogy egyfajta volumenszemlélet uralkodott,
a lakásminőség sokfélesége nem számított.
...A szegénység önmagában nem jelent közösségformáló erőt. Ahol
a szegények laknak, építészeti minőségét tekintve még picit a
környezeténél is jobbnak kell lennie, hiszen az amúgy is nehéz
helyzetben levő embereknek egyfajta méltóságot adhat ez, és másképp
élhető meg a szegénység egy kellemesen formált épületben. Ebben
a nagyon gyorsan változó világban ügyelni kell a környezetre,
az értékeinkre, és ahol minden változik, bizonytalan, mozog,
az állandóságot, a tartós értéket talán az építészet tudja leginkább
képviselni.
|
|
120 szociális bérlakás Pécsett, a Kertvárosban
Építész: Pelényi Margit (Duplán Kft.),
munkatárs Ruppert Gábor
A pécsi önkormányzat pályázat útján választotta ki a tervezőt
a 120, kisméretű (30 és 40 négyzetméteres) szociális bérlakás építésére.
A nyertes tervet, Pelényi Margit munkáját a modern építészet fontos
alapgondolatainak alkalmazásán túl az élhető épület értékeinek
megteremtése jellemzi. Ez a kettősség jól kitűnik az épületek nyitott
elrendezéséből, a szerkezet és a homlokzatok közti összefüggésből,
illetve a finom (látvány)megoldásokból, amelyek a program személytelenségét
hivatottak oldani. A házakban pezseg az élet: gyerekek rollereznek
a bejárati rámpán, a beépített fa postaládákra szokatlan igénységgel
kerülnek fel a nevek. A lakások három - jól egybekomponált - épületben
vannak. Pelényi szemléletére jellemző, hogy különböző, egyszerű
és gazdaságos megoldások variálására törekedett a sivárság és a
jellegtelenség elkerülése végett. A szokványos lakótelep kubusait
megbontja a henger alakú lift- és lépcsőház, amit a tervező a kapcsolt
épületek forgáspontjába telepített. A vörös torony intenzitása
uralkodó, a gyerekeket láthatóan vonzza is magához ez az egyetlen
íves elem.
(Részlet Somogyi Krisztina
ismertetéséből)
|
|